Szerelem

A szerelem halálos elmebaj.

A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani kell.

“Megtanultam: 
Hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. 
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. 
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. 
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. 
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. 
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. 
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.”

Mottó

"Az élet hosszú a szerencsétlennek, rövid a boldognak, játékszín az okosnak, álom a szerelmesnek, mámor a könnyelműnek, pusztaság a szegénynek, örömház a gazdagnak." 

"Ha el tudod képzelni, meg tudod valósítani."

"Ha meg tudod álmodni, azzá válhatsz." 

"Amikor táncolsz, nem az a célod, hogy egy bizonyos pontra megérkezz a táncparketten, hanem hogy minden lépést élvezz, míg odaérsz."

Nem számít, hogyan tervezed meg, ahogy az sem, hogyan képzeled el. Anélkül, hogy tudnál róla, az élet megtalálja számodra azt, amire mindig is vágytál.

:/

Egy lány és egy fiú ... lehetnek "csak barátok". De egyszer egymásba is szerethetnek ...
talán csak ideiglenesen....
talán rosszkor vagy túl későn......
de talán örökre ...

Ahányszor az emberek megkérdezik: " ti ketten jártok? "

el sem tudod képzelni, milyen fájdalmas azt mondani " nem, csak barátok vagyunk "

Hiába szeretjük egymást, ez csak barátság!Az egyik legjobb fajta. Egyszer majd rájövünk hogy ez igazi szerelem volt, de addigra késő lesz..

Néha olyan jó sírni egy kicsit... Elhúzni a függönyt, ráülni az ágyra, betakarózni egy meleg pokrócba, felvenni a fejhallgatót, lassú, érzelmes zenét hallgatni amihez kötődsz , közbe nézni ki az ablakon és sírni. Hol a szerelem, hol a csalódottság, hol a kudarc, hol a magány, hol egyszerűen csak az élet miatt. Nem zokogni, csak könnyezni. Kiereszteni magadból azt amit érzel. Tisztázni a dolgokat. Kibékülni azzal aki benned van. Majd megnyugodni, bemászni a takaró alá s tudni, hogy soha nincsen soha...

Miss you.

"Igen, valóban, találhat tőled szebbet, jobbat, nagyobb mellűt, vékonyabbat... Fog is. De egyik sem Te leszel, és ezzel ő is tökéletesen tisztában van. Jöhet bárki, egyik sem fog úgy pislogni rá a hajnali ébredéskor félkómásan, ahogy azt te tetted. Senki sem fogja ugyanúgy megölelni, magához húzni, megcsókolni... De a választás lehetősége ott van mindenki előtt. Mindenki máshogy szeret. Épp ezért szép az élet: annyiféle szerelmet ismerhetsz meg, amennyi elég ahhoz, hogy tudd, melyik bír életed végéig boldogságban tartani."